Miskolci Régész Enciklopédia: Terra Sigillata
Terra sigillata: RĂłmai kori feltĂĄrĂĄsokon gyakran talĂĄlkozni szĂ©p, fĂ©nyes vörös szĂnƱ kerĂĄmiĂĄval, sokszor valamilyen mintĂĄval rajta. Ilyenkor a rĂłmai koros rĂ©gĂ©sz nagyon megörĂŒl, hiszen az a kor legnĂvĂłsabb edĂ©nye, a terra sigillata. Maga az elnevezĂ©s modern, legtöbbször pecsĂ©telt földnek fordĂtjĂĄk, de ez nem teljesen ĂĄllja meg a helyĂ©t, mivel domborodĂł mintĂĄkkal van dĂszĂtve.[1] Pontosabb fordĂtĂĄsa: kis alakokkal Ă©kesĂtett agyag, ami mĂĄr jobban leĂrja az edĂ©ny sajĂĄtossĂĄgĂĄt. Angol nyelvterĂŒleten Samian ware-nek, vagyis szamoszi ĂĄrunak nevezik, egy idĆsebb Plinius forrĂĄshely alapjĂĄn[2].
MitĆl olyan fontos leletcsoport a terra sigillata? EsztĂ©tikĂĄjĂĄt leszĂĄmĂtva igen sok informĂĄciĂłt hordoznak ezek az edĂ©nyek. A Kr. e. 1. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©tĆl kezdĆdik meg nagyĂŒzemi gyĂĄrtĂĄsa Ă©s terjesztĂ©se ItĂĄliĂĄban, Arretium (a mai Arezzo) vĂĄrosĂĄban. FeltĂ©telezhetĆ, hogy nevezhettĂ©k arretiumi ĂĄrunak is ez idĆ tĂĄjt. Nem volt elĆzmĂ©ny nĂ©lkĂŒli, hiszen a valamivel korĂĄbban a MediterrĂĄneum keleti felĂ©ben mĂĄr megjelentek jĂł minĆsĂ©gƱ, vörös edĂ©nyek, többek között Szamosz szigetĂ©n is. ItĂĄliĂĄban mĂĄr tömeggyĂĄrtĂĄsban kĂ©szĂŒltek magas szĂnvonalon, az edĂ©ny belsejĂ©ben a mester, vagy Ă©ppen a mƱhelytulajdonos nĂ©vjegye is bele kerĂŒlt. A legnagyobb felvĂĄsĂĄrlĂłi kört a katonasĂĄg jelentette Ă©s mivel ez a RĂłmai Birodalom expanziĂłs idĆszaka volt a piac követte a hadsereget.
Terra Sigillata edĂ©ny (Gabler D.: Utak Pannonia Ă©s DĂĄcia között a âBarbaricumonâ ĂĄt. Dolgozatok III-IV 2008â2010 (2011), 4. tĂĄbla)
Az itĂĄliai mƱhelyek elsĆ leĂĄnyvĂĄllalataikat DĂ©l GalliĂĄban lĂ©tesĂtettĂ©k a Kr. e. 1. szĂĄzad legvĂ©gĂ©n Ă©s gyĂĄrtĂĄsuk folytatĂłdott az Kr. u. 1. szĂĄzadban is. Itt honosodott meg a reliefes sigillatak klasszikus formakincse. A DĂ©l Galliai mƱhelyek mƱködĂ©se Hadrianus csĂĄszĂĄr uralkodĂĄsĂĄig nyomon követhetĆek.
AzĂ©rt, hogy mĂ©g közelebb legyenek a katonĂĄkhoz Ă©s a folyami Ăștvonalakhoz a 2. szĂĄzad folyamĂĄn Ășjabb mƱhelyek lĂ©tesĂŒltek KözĂ©p, majd Kelet GalliĂĄban. A szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©tĆl a vezetĆ mƱhely szerepĂ©t a mai Rheinzabern vette ĂĄt. A 3. szĂĄzad folyamĂĄn az edĂ©nyek minĆsĂ©ge mĂĄr elmaradt a korĂĄbbi itĂĄliaiakhoz kĂ©pest. A 230-as Ă©vektĆl az alamann betörĂ©sek a rajna menti provinciĂĄkat Ă©s a folyami kereskedelmet is veszĂ©lyeztettĂ©k, Ăgy a terra sigillata import is erĆsen lecsökkent. Az egyik utolsĂł eurĂłpai mƱhely, a Pfaffenhofenben lĂ©vĆ mƱködĂ©se a 260-270-es Ă©vekig adatolhatĂł. Ezen idĆszak utĂĄn a terra sigillata forgalma PannoniĂĄban megszƱnik, leszĂĄmitva a 3-4. szĂĄzadban forgalomban lĂ©vĆ Ă©szak afrikai terra sigillata chiarat, azonban ez mĂĄr stĂlusĂĄban Ă©s formavilĂĄgĂĄban is kĂŒlönbözik a korĂĄbbiaktĂłl.
Terra Sigillata töredĂ©ke BĂŒkkĂĄbrĂĄny-bĂĄnya VIII-as lelĆhelyrĆl.
LĂĄthatĂł, hogy a magyarorszĂĄgi Ă©s a kĂĄrpĂĄt-medencei rĂ©gĂ©szetben a rĂłmai korszak meghatĂĄrozĂł Ă©s igen jĂł keltezĆ Ă©rtĂ©kkel bĂrĂł leletcsoportja ez. Az adott mƱhelyek Ă©s mesterek mind mĂĄs, jĂłl behatĂĄrolhatĂł motĂvumokkal dolgoztak, de a relief dĂszƱ edĂ©nyeken kĂvĂŒl több dĂszĂtetlen, fĂ©nyes vörös tĂĄlat, bögrĂ©t Ă©s egyĂ©b edĂ©nyeket gyĂĄrtottak. TalĂĄn nem is csoda ha egyes tartomĂĄnyokban, köztĂŒk Pannoniaban is megprĂłbĂĄlta utĂĄnozni ezeket a tĂĄrgyakat. A Birodalom hatĂĄrain kĂvĂŒl is szĂ©p szĂĄmmal elĆfordul, lehetĆsĂ©get adva kereskedelmi Ăștvonalak rekonstruĂĄlĂĄshoz is. Szerepe a rĂ©gĂ©szeti Ă©s törtĂ©nelmi kutatĂĄsokban nem csak az antik kĂ©zmƱvessĂ©g Ă©s a keltezĂ©s terĂ©n vitathatatlan, de a rĂłmai csĂĄszĂĄrkori gazdasĂĄgtörtĂ©nelemhez is szĂĄmos adatot nyĂșjt.
 [1] A mesterjegyeket, a kor mĂĄrkajelzĂ©sĂ©t, azonban pecsĂ©teltĂ©k, Ăgy utalhatott erre is.
[2] Plinius Naturalis Historia XXXV. 60.
Gabler Dénes: Terra Sigillata, a rómaiak luxuskeråmiåja. Budapest 200
Gabler, D., Vaday, A.: Terra sigillata im Barbaricum zwischen Pannonien und Dazien. Budapest, 198
Gabler D.: Utak Pannonia Ă©s DĂĄcia között a âBarbaricumonâ ĂĄt. Dolgozatok III-IV 2008â2010 (2011).6.6.