#simontornya

Dragon Door Handle,

A látszat ellenére ezek a bélyegek két sorozatból vannak, persze azért kapcsolódnak, Füle Mihály tervezte őket 1960-ban és '61-ben, és a hihetetlen Várak I. és Várak II. címet adták nekik! Ez ami nekem megvan a sorozatok kis része, mivel mindkettőben 10-10 vár szerepelt. Hozzáteszem, hogy az előző posztban bemutatott óriásdoboz, bizony tartalmazott újabbakat, pl. a 30 filléres Diósgyőrből rengeteget, de azokat még le kell áztatni el kell rendezni stb, stb., majd ha minden a helyén van bereblogolom erre az új jövevényeket. Amúgy magukban használtan, ezek szinte értéktelen bélyegek, mivel a Várak I. sorozatból több mint 4 milliót nyomtak, a Várak II.-ből meg már 8 millát! Komplett sorozatoknak, illetve egy-egy nagy értéknek, mint pl. a '60-as 10 forintos Sárvárnak van kicsit jelentősebb értéke. Használt sorozatokat 1000 forintért lehet kb. szerezni, postatisztából a teljes már kóstálhat 2000-2500 forintot is.

Várak I. (1960)

Várak II. (1961)

Kicsit a várakról, az én bélyegeimről, legyen ma egy kis ismeretterjesztés is:

Sümegi vár - 8 fillér (1960)

Egyik leghíresebb, és bizony igen régi várunk az öregtorony alsó szintjét, és vele már nem megmaradt részeket az 1260-as években (!) emelték még IV.Béla király parancsára. Igazi fellegvárrá körbe a falakkal csak nagyjából 100 évvel később fejlődött, majd a 15.században épített védőfalakkal nyerte el nagyjébóli mai formáját. Mozgalmas története van, többször cserélt 'gazdát', volt gazdag oligarcha családok tulajdona (nem most...), püspök is lakott benne, kurucok bázisaként is szolgált Rákóczi idején. 2016-ban teljeskörűen felújították 820 millió forint Uniós támogatásból, azóta sokféle állandó és szezonális programnak ad otthont.

Szigligeti vár - 12 fillér (1961)

A szigligeti vár is hasonlóan régi darab, mint a sümegi, legrégebbi részeit pannonhalmi bencések építették 1260-62 között. IV. Bélának rögtön meg is tetszett, így egy csereügylet útján meg is szerezte a szerzetesektől. A következő néhány száz évben aztán sok tulajdonosa volt, elkerült királyi tulajdonból, mivel I.Ulászló eladományozta (ezek a jagellók...). A török időkben a végvár rendszer része lett, de mivel végülis nem esett a lényegesebb hadjáratok útjába, a korszerűsítés és karbantartás el-elmaradozott a 16. század végétől, de aktív várszerepét végül egy villámcsapás pecsételte meg az 1600-as évek végén, mikor is a villám felrobbantotta a várban tárolt puskaport és szinte az egész leégett a picsába. Ekkortájt a vár egy bizonyos Lengyel család tulajdonában volt, akik amúgyis elszegényedőben voltak, így a helyrehozatal elmaradt. 1702-ben pedig I.Lipót végül számos más várral együtt le is romboltatta, csak néhány ősi fal maradt meg máig, amiket a XX.század folyamán többször megerősítettek. Balatonra való gyönyörű kilátása miatt mai napig kedvelt turistacélpont.

Tatai vár - 20 fillér (1960)

Hát ezt a várat talán mindenki jól ismeri, netán volt is már ott, a vár az Öreg-tó partján terül el. Ez egy későbbi építmény, Luxemburgi Zsigmond emelte 1397-1409 között. Utána igen prominens királyaink tulajdonában volt, mint maga Mátyás aki szívesen pihent meg itt tavaszonként, aztán fiához került, tőle meg II.Ulászlóhoz. A várat folyamatosan fejleszették, és nagy szerepet kapott a török csatározásokban is. A várat és magát Tatát az 1540-es években a törökök komolyan feldúlták, falait lerontották, de 1546-ban már újra magyar helyőrség állomásozott benne, de aztán 1558-ban egy meglepetésszerű támadás során egy éjszaka alatt újra elfoglalta a török. Ezután még több alkalommal cserél viharosan fennhatóságot, többször felújítják korszerűsítik, mivel ugye többször komolyan megsérül a harcokban, a visszaépítéseket a magyarok igyekeznek jó színvonalon megtenni a megfelelő védelem érdekében, még a vizesárok is többször átalakul. Az 1600-as évek végén a török uralom végnapjaiban szerencsétlen várat konkrétan felrobbantották, ezután úgy tűnt teljesen le fogják bontani, de aztán jött a Rákóczi szabadságharc ahol is kuruc kézre került, majd 1717-ben szolgálati jutalomként a Krapf családhoz került, akiktől tíz év múlva az Esterházyak megszerzik tőlük és egészen a második világháború végéig a család tulajdonában marad. Idejük alatt rengeteg építés, fejlesztés történik. '45 után sportszakosztály és múzeum is működik benne, míg aztán '65-ben elindulnak az ásatások feltárások, azóta pedig már várként és múzeumként üzemel a köz javára.

Simontornya - 40 fillér (1961)

A simontornyai vár eredetileg csak egy kisebb várkastélynak épült a Sió melletti mocsarak egyik (akkoriban még) szigetén, az 1270-es években. Nagyjából 200 évig így is maradt ez, alkalmi uradalmi szállásként funkcionált. Különféle nemesi családok között vándorolt, adták-vették, végül 1508-ban kerül Ulászló egyik hűséges emberéhez Buzlay Mózeshez, aki hatalmas fejlesztéseket eszközöl rajta, ekkor válik reneszánssz várrá Simontornya és épül fel jelenlegi formája nagyjából. Aztán 1543-ban elfoglalták a törökök és gyakorlatilag végig fennhatóságuk alatt maradt, csak 1686-ban sikerül visszafoglalni, de legalább gyakorlatilag sértetlenül. A Rákóczi szabadságharc alatt többszöt cserél gazdát, utána pedig, mint vár elveszti jelentőségét, többek közt a sok ostrom által okozott sérülések miatt. Raktárnak, és lakóépületnek használják innentől, az 1930-as években pl. bőrgyári raktárként működik. A '60-as években kezdődik el a helyreállítás, és a régészeti ásatás, 1974-re helyreállítják. Azóta állandó és időszakos kiállításokat lehet megtekinteni, illetve nyáron komolyabb hagyományörző várjátékokkal is szórakoztatják a közönséget.

Sárospatak - 60 fillér (1960)

Hát ugye először is ezt már tényleg mindenki látta:

Rákóczi-várnak, is hívják, és a mai nap is itt van a Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a várban. Elég késői várunk, Perényi Péter erdélyi vajda építette 1534-42 között. Több tulajcsere után Lórántffy Zsuzsanna hozományaként kerül a Rákóczi családhoz házasság útján 1616-ban. A következő évtizedekben sok hozzáépítés és fejlesztés történik, új tetők, őrtornyok, stb. Ezek utána kuruc-labanc harcok egyik legintenzívebb helyszíne, többször oldalt cserél, majd végül II. Rákóczi 1703-ban csapataival visszafoglalja, ekkor teljesen leég a várkastély. 1708-ban ide hívatja össze az országgyűlést, de aztán a szabadságharc leverése után már osztrák családok tulajdonába kerül a vár, akik jelentős átépíteseket eszközölnek rajta a 19.században, de ikonikus részei megmaradtak. A várprogram keretében a 2010-es években teljes felújításon esett át.

Vitányvár - 1 forint (1961)

Vitányvár a jelenlegi Vértessomló területén elhelyezkedő rom. A fentiekhez képest kicsit rejtélyesebb a története, mivel a mai napig nem tudják biztosan pontosan mikor és ki által épült. A legvalószínűbb, hogy nem sokkal a tatárjárás után, a Csák család által, de írásos említésben először csak 1379-ben kerül elő. A vár története nem túl vidám, a török időkig nagyon sok tulajdonosa volt, királyi, nemesi, még a keresztesekhez is volt köze. Aztán jöttek a török idők ahol rendkívül hányattatott sorsa volt, összesen háromszor foglalták el és vissza, majd miután megtörtént végleges felszabadítása az 1500-as évek legvégén, rá egy évre felrobbantották, hogy megakadályozzák, hogy törökök befészkeljék magukat. A megmaradt anyagokat az évek során építési céllal felhasználták. Régészeti feltárása zajlik.

Köztelek 1900.98.