#pedofidesz

A BRFK kilenc hónappal később,arra hivatkozva, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”, a Sára anyja ellen kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást megszünteti.A szakvéleményben leírt, szexuális bántalmazás lehetőségét felvető következtetések miatt nem indult nyomozás. Juhászt és A.-t tanúként hallgatták meg. Sárát ugyanakkor egy fővárosi gyermekotthonban helyezik el. Még mindig 2012-t írunk.

Megmaradt függőségi viszony

Tizenhárom évvel később, 2025 májusában Juhászt és az élettársát, A.-t emberkereskedelem, kényszermunka és Juhász esetében közfeladati helyzettel való visszaélés gyanúja miatt letartóztatták. A férfi 2011-től a letartóztatásáig volt a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója.

A letartóztatásáról szóló rendőrségi közlemény szerint „a pár még több mint tíz évvel ezelőtt pártfogásába vett egy hányattatott sorsú kislányt, aki gyermekotthonban nevelkedett. Felnőttkorúvá válását követően is megmaradt a függőségi viszony a lány és a pár között. Ugyanúgy, ahogy egy másik lánnyal is hasonló kapcsolatot alakítottak ki.”

A fiataloknak a férfi a javítóintézetben munkát adott, de a bizonyítékok alapján a lejelentett óráknak csak a töredékét dolgozták le az intézményben. Ehelyett prostituáltként futtatta őket a pár. Internetes szexoldalakon hirdették meg őket, majd a kuncsaftokkal a nő egyeztette le a találkozókat, illetve a két sértett által megkeresett összegek felett is ő rendelkezett. Miközben a férfi mindegyiküknek a javítóintézetben betöltött pozíciójával fedezte az illegális tevékenységet, amit a háttérből ő maga irányított, írta a rendőrségi közlemény.

A prostitúciót a két érintett nő a Telex értesülései szerint nem is tagadja, azt azonban igen, hogy mindehhez Juhásznak vagy az élettársának bármi köze lett volna.

Az egyik prostituált Sára, az a nő, akinek a történetét fentebb leírtuk – és aki 12 éves volt, amikor a TEGYESZ jelzése nyomán nyomozás indult az A.-hoz fűződő, Juhász tudomásával zajló furcsa kapcsolata miatt.

Cikkünk megjelenése előtt sikerült elérnünk Sárát. Először elismerte, hogy valóban ő az, majd amikor Juhász Péterről kérdeztük, már azt mondta, máshogy hívják, nem ismer ilyen embert, és nem érti, miről beszélünk.

A rendőrségi határozat

A rendőrség 2012-es, nyomozást megszüntető határozatában rögzítik, hogy megkapták a Fővárosi TEGYESZ-től a Sáráról a bekerülése után felvett pszichológusi vizsgálatot, „melyben a vizsgálatot végző egyértelműen megállapítja a kiskorúnál a szexuális bántalmazásban való érintettséget, annak ellenére, hogy a kislány arról verbálisan nem számolt be”.

A határozatban írnak egy, a „kiskorú szakértői vizsgálatáról előterjesztett szakértői véleményről” is. Ez az általunk részletesen megismert pszichológiai szakvéleménynek (a kiskorú szakértői vizsgálatának) látszólag ellentmond, a szexuális bántalmazásra utaló jeleket átértékeli. Az nem derül ki, ezt ki készítette.

Az újabb szakértői vélemény szerint, írja a rendőrségi határozat, „Sára nyilatkozataiban valóságtorzító stratégia, befolyásolt személyiség stratégiája nyilvánult meg, így a családját, a családja életkörülményeit illetően túlzó megállapításokat tett élményszerű részletezés nélkül és összességében információ-visszatartó beállítódású volt. A szakértői vizsgálati eredményekben a szexualitásra vonatkozóan egyértelműen traumatikusnak értékelhető jellegzetességek nem merültek fel, ilyen irányú kérdésekre reakciója hárító volt és e tekintetben is rejtőzködő stratégia volt feltételezhető a kiskorúnál”. A leírtakat a határozatban nem értelmezik.

A. a tanúkihallgatása során azt mondta, azért tartja a kapcsolatot Sárával, és viszi el magával otthonról, mert „tudomása és a kislány állítása szerint otthon nem megfelelően látják el, tisztálkodása is hiányosságokat mutat”. Rögzítik azt is, hogy Sára szerint az anyja pénzt kért A.-tól, hogy elengedje őt.

Sára anyja azt mondta, abban a hitben engedte el a lányát, hogy A.-nál biztonságban lesz, ezért pénzt nem kért, csak „anyagi nehézségei miatt kért kölcsön lánya barátnőjétől”. Tagadta, hogy elkövette volna a bűncselekményt, amivel gyanúsították. A határozatban leírták, hogy a beszerzett dokumentumok és tanúvallomások alapján nem állapítható meg, hogy Sára anyja „nevelési, gondozási, felügyeleti kötelezettségének súlyos megszegésével kiskorú gyermeke testi, értelmi, illetve erkölcsi fejlődését veszélyeztette volna”.

Juhász Péter Pál tanúkihallgatása mindössze egy felsorolásban került elő, a többi meghallgatott tanú (iskolai nevelő, a játékterem alkalmazottja, szomszédok) között. Az nem derült ki, ő mit mondott a rendőröknek.

Ügyvédjén keresztül kerestük kérdéseinkkel Juhász Péter Pált, aki azt válaszolta, hogy „egy folyamatban lévő büntetőeljárásban meglátásom szerint és felhatalmazásom hiányában a kérdéseket nem fogja védencem megválaszolni”.

Részletes kérdéssort küldtünk a rendőrségnek, akik telefonon megerősítették, hogy megkapták a megkeresésünket, de a megadott határidőig nem kaptunk tőlük választ.

Bár a nyomozást megszüntették, Sára gyermekvédelmi gondozott maradt. A-val ezután is rendszeresen találkoztak.

A módszer

Sikerült azonosítanunk Sárát több, a közösségi médiában megjelent fotón, amelyeken A.-val közösen szerepelnek. Van köztük olyan is, amelyeken Sára 12-13 éves. Az egyik ezek közül Sára szobájában készült, abban a gyerekotthonban, ahova 2012-ben került. A háttérben egy parafatáblán A.-ról készült fotók vannak kirakva, de a tábla bal felső sarkában A. mögött Juhász Pétert is látni. Egy későbbi fotón A. és Sára közösen quadoznak a Kanári-szigeteken. Sára fotóit prostitúciós oldalakon is megtaláltuk, hogy ezekre mikor regisztrálták, azt nem tudni.

Ahogyan több korábbi cikkben is írtuk, a „Szőlő utcai botrányként” elhíresült ügy áldozatai jelenlegi tudásunk szerint nem a Juhász által igazgatott Szőlő utcai javítóintézetből kerültek ki, hanem más budapesti gyermekvédelmi intézményekből.

Juhász a Szőlő utcai kinevezése előtt több mint egy évtizedet dolgozott különböző pozíciókban fővárosi és országos gyermekvédelmi intézményekben. Így került kapcsolatba A.-val, aki később az élettársa és a javítóintézet rendészeti helyettes vezetője lett. Úgy tűnik, az áldozatokat A. hálózta be, aki könnyedén épített kapcsolatot gyermekvédelemben nevelkedett gyerekekkel, ugyanis ő maga is így nőtt fel.

A történet megértéséhez fontos tudni, hogy míg a Szőlő utcai intézmény javítóintézet, szigorú szabályokkal, addig a gyermekotthonok lazábbak, nem börtönök. A gyerekek ugyan nem szabadon, de meghatározott időben elhagyhatják az otthont, például mert iskolába vagy edzésre kell menniük. Ha nem jönnek vissza, azt szökésnek nevezik, de ehhez nem kell átugraniuk egy magas drótkerítésen.

Korábban, mint eddig hittük

Ahogy nyár közepén megírtuk, a Fővárosi TEGYESZ akkori vezetője, gyermekvédelmi gyámok és egy budapesti gyermekotthon igazgatója 2015-ben találkoztak egy rendőrrel a TEGYESZ budapesti központjában, a 8. kerületi Alföldi utcában, és mondták neki, hogy Juhász Péter és az élettársa a bizalmába férkőzött több, a jelen lévő igazgató által vezetett fővárosi gyermekotthonban nevelkedő lánynak, akiket bújtatnak is.

Mindannyiuk meglepetésére a rendőr a találkozón azt mondta nekik – állítólag –, hogy az ügy ismert előttük, tudnak Juhász visszaéléseiről. A jelenlévők visszaemlékezései szerint a rendőr „fedett nyomozati cselekményekről” is beszélt, és arra kérte a résztvevőket, hogy senkivel ne osszák meg azt, amit ott elmondtak vagy hallottak, mert az veszélyeztetné a nyomozás érdekeit.Úgy tudjuk, ezen a találkozón Sára neve is elhangzott.

Azt nem tudjuk, mikor kezdte el Juhász és az élettársa prostituálni Sárát, vagy bárki mást, ezt a most zajló nyomozás hivatott kideríteni. Egyelőre a prostitúcióra kényszerítés is csak gyanú, a nyomozás még tart. Ráadásul Sára tagadja, hogy Juhászék kényszerítették volna.

A 444 által megismert dokumentumok mindenesetre azt bizonyítják, hogy 2015-nél három évvel korábban, már 2012-ben tanúként hallgatták meg Juhászt és az élettársát egy olyan ügyben, amelyben előkerült egy szexuális bántalmazásról szóló felvetés is egy kiskorú lánnyal kapcsolatban, akit az ügyészség gyanúja szerint Juhász aztán valamikortól prostitúcióra kényszerített.

"A Magyar Katolikus Egyházat sem a Büntető Törvénykönyv, sem a büntető eljárási kódex alapján nem terheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága ás a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán." - Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, 2024. november 13. (https://www.parlament.hu/irom42/09746/09746-0001.pdf)

A kiszolgáltatott kiskorúak ellen aljas indokból elkövetett szexuális bűncselekményekre vonatkozó kérdésre a nemi élet szabadságára hivatkozva válaszol ez az álszent szarházi.

Egyrészt, amikor egy pap a rábízott kiskorút megerőszakolja, és amikor a miniszterelnök-helyettes bevédi azt a gyakorlatot, hogy ilyenkor nem tesznek automatikusan feljelentést, akkor a jóérzésű emberben nem az merül fel, hogy ezeket nem kellene-e befóliázni, hanem valami egészen más. Másrészt, eleve felháborító, de Semjén Zsolttól kifejezetten hülye ötletnek is tűnik a pedofíliát összemosni a nemi élet szabadságával, hiszen a pletykák szerint a másodikban felmerülhet az érintettsége.