#padon

Padon

"Mennyi jó és mennyi rossz fut össze itt véletlenűl,hány ember tolakodik, hány akarat lükteti össze a percek mozaikjait és mennyi erő a körútak egy-egy mozdulatát!Ki tud eligazodni e roppant szövevény minden szálán, mely mint idega testben, úgy fut az utca rajzában, hordva-termelve saját parancsát, s vágyait? Óh,mind-mind egyedül fut és nem akar törődni senkivel:óh, nem törődik senkivel az élet, és véletlenek irányítják a sikert, véletlenek itélnek fölöttünk, s ki tudja,nem tévedés-e minden?Mennyi jótakartam én is és mennyi rossz lett az eredmény:hányszor láttam hitványnak azt,aki épúgy becsülte magát,mint magamat én:óh, hány akarat, titok és vágy teremti meg életünk egy-egy mozdulatát! Jaj,le kell hunynom a szememet és rábízni magam a csodára, mert már nem tudom, mi rossz s mi jó, –és majdnem úgy ülök itt a körúti padon,az utca ezer mozdulata előtt,mint mellettem az az öreg úr,aki sorsa tulvilágából szeliden mosolyogva nézi,hogy futkosnak előtte a gyermekek, és legjobban annak örűl, hogy e pillanatban oly nyáriasan-melegen csókolja arca kiszáradt bőrét az őszi nap."