Azt hiszem, végül mindenki megérti: nincsenek tökéletes kapcsolatok. Nincs egyetlen, "kifejezetten neked teremtett" személy, aki hibák, sebek, félelmek és nehéz múlt nélkül érkezik meg az életedbe. Olyan ember sincs, akivel soha nem lesznek sötét pillanataid.
De van valami sokkal szebb.
Van az a szerencsés nap, amikor találsz valakit, aki elhiszi, hogy a szerelem Te magad vagy. És abban a pillanatban a szemed, a mosolyod, a kezed, az orrod és a tested minden apró porcikája a legszebb dologgá válik ebben a mérhetetlen univerzumban.
A valódi szeretet nem egy statikus állapot, hanem egy véget nem érő törekvés. Akarat, hogy megértsük egymást, bátorság, hogy fejlődjünk, és alázat, hogy felismerjük, hol bántjuk a másikat. A szeretet az, amikor több gyengédséget teszel bele, mint amennyi fájdalmat kaptál. Amikor tudod, mikor kell elengedni a büszkeséget, és mikor kell bocsánatért nyúlni.
És mindenekelőtt: a szeretet az a makacs akarat, amivel megjavítod azt, ami eltört, ahelyett, hogy kidobnád.
De vigyázz! Ne törd össze a másikat túl gyakran, mert a legőszintébb tüzet is elolthatja a tartós eső.
Nem tudom, léteznek-e előre megírt lelki társak, de azt láttam, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik mindent megtesznek azért, hogy ne veszítsék el a másikat. Akik megtanulnak gondoskodni a közös otthonukról, és nem hagyják elbukni egymást a viharban.
Azoknak pedig, akik ma is képesek a teljes szívüket a másik tenyerébe fektetni, azt kívánom: legyen a szeretetetek egy életen át tartó menedék. Olyan szövetség, ami nemcsak a napsütésben, hanem a legzordabb fagyban is melegen tart.
Mert a nap végén nem az számít, hány embert hódítottál meg, hanem az az egyetlen, aki mellett döntöttél – és aki mellett minden áldott reggel újra dönteni fogsz. Mert csak az így megélt szerelem az, amiért valóban érdemes volt útnak indulni. (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis
