Låttalak ma, megtåmadtak az érzések
SĂrtam,ĂŒvöltöttem a fĂĄjdalomtĂłl
Hiszen a tudat hogy nem lehetek veled Ă©s nem nevethetĂŒnk egyĂŒtt szĂ©tszedett
Nem mertem odamenni, Ășgy voltam vele most jobb nĂ©lkĂŒlem neked, a barĂĄtaiddal legalĂĄbb megfeledkeztel a közöttĂŒnk lĂ©vĆ feszĂŒltsĂ©grĆl
A legboldogabb de egyben a legyszomorĂșbb ember voltam
Ez rĂĄdöbbentett arra,hogy nĂ©lkĂŒled kevesebb,szinte semmi vagyok
Ott ĂŒltĂ©l Ă©s jĂłl Ă©rezted magad
A pillantåsod råm vetetted, ahogy låttam egy fél mosoly kanyarodott az arcodon
SzĂ©tzuhantam, rĂĄjöttem arra hogy akĂĄrmilyen mĂ©lyen vagyunk a fĂĄjdalomban,csak egyĂŒtt tudjuk ezt ĂĄtvĂ©szelni
Hiszen nĂ©lkĂŒled mĂ©g egy pohĂĄr vĂz elfogyasztĂĄsa is könnyekkel teli
Hiånyzol, nem tudom ezt hogy mondjam el neked, de tudnod kell mindent megbåntam amit tettem ellened, és amivel megbåntottalak