AKASZTĂFA (MĂSKĂPP)
/ Az akasztĂłfajĂĄtĂ©kot papĂr Ă©s ceruza segĂtsĂ©gĂ©vel kĂ©t jĂĄtĂ©kos jĂĄtszhatja. Az egyik jĂĄtĂ©kos gondol valamire, Ă©s a mĂĄsik jĂĄtĂ©kos megprĂłbĂĄlja kitalĂĄlni azt, a mondatban szereplĆ szavak kitalĂĄlĂĄsĂĄval. /
 A tudattalansĂĄgunkban elvesztettĂŒk a jĂĄtĂ©kot. Ha a mondataid vĂ©gĂ©n lĂ©vĆ pontokat összekötnĂ©m, magamra talĂĄlnĂ©k az Ă©lettelen testben. AmĂg Ă©n a mostban lĂ©legzem, addig te a vĂ©gben elveszed tĆlem. TalĂĄljuk ki egymĂĄs szavait, rĂ©szegedjĂŒnk meg egymĂĄs gondolataiban, tĂĄncoljuk ĂĄt a nemlĂ©tezĆt, talĂĄljuk ki egymĂĄst! Megfejtelek Ășgy is, hogy nem hallom a hangodat.  Azt hittem tudom, hogy hol kezdĆdnek a vonalaid Ă©s hol Ă©rnek vĂ©get, de valĂłjĂĄban csak a belsĆdbĆl kivĂĄjt bĆralatti testeket ismertem. Ćket azonosĂtottam veled. MĂĄr rĂ©g nem te voltĂĄl. Fogtad a szavaimat, a kĂ©zzel Ărt betƱimet, azzal hĂșztĂĄl fel erre az elkorhadt fĂĄra, amit ide rajzoltĂĄl, hogy majd onnan ledobhass. Ăres a papĂr, de a testem mĂĄr kĂ©sz. A betƱk helye a magĂĄny.
Ăn mikor gondolhatok?
k.d













