#fodor

hommage á Fodor Ákos

Felgyújtjuk a híd két végét

és egymás felé rohanunk rajta,

remélve, hogy elérjük egymást mielőtt

összeszakadna az alattunk;

hogy összeölelkezve zuhanhassunk a mélybe.

Érted már?

Nem a híd köztünk,

nem a tűz a hátunk mögött,

nem a rohanás előre,

nem is az érintkezés..

1

Ha engem figyelsz Igazából látsz-e mondd: Sötét lepel rejt.

2

Hajt a könnyelmű Nem szűnő szenvedélyem: Jóllakni veled.

3

Szívekből tépünk Húsba marsz és rettegünk Hagylak-e élni?

4

Hallgatlak csendben Megkondul tőled szívem Eltört harangja.

5

Szerelmünk virág: Nyáron zöldell és virul, Télen földre hull.

6

Űrt hagysz ha elmész, Csillagpor gyűlik bennem Üresség ellen.

7

Magadnak ments meg, De elmenni hagyj: Úgy visszatérek.

8

Elvettél tőlem Egész lettél belőlem Semmi maradtam.

9

Szeretni szüntelen Olyan kegyesség tőlünk örökkön örökké.

10

Kiegészítés: Te minden én semmi, Párban egyedül.

lefeküdni kelek föl:

napmintnapmintnap