#falvak

A baranyai falvakban tarolt a Fidesz, a legszegényebbekben a leginkább

Elképesztő eredmények születtek a legszegényebb baranyai településeken. Kevesen mentek el szavazni, de akik igen, azok a Fideszre voksoltak.

A kistelepüléseken Baranyában is a Fidesz tarolt, ráadásul minél szegényebb egy település, annál nagyobb arányban, bár kifejezetten jómódú községekben is születtek jelentős fideszes győzelmek. Egyértelműnek tűnik, hogy a falvakba a Fidesz üzenetein kívül…

Az eredeti elgondolás szerint ezeket a képeket egy nagyobb sorozat részeként, valamivel rendezettebb keretek között akartam megmutatni, de mert sokadjára is nemvárt torlaszokba ütköztem, és mert semmi garancia nincs arra, hogy végére jutok az elképzelésnek, úgy döntöttem, inkább mégis közreadom, hogy hányadán állok, és egy külön posztot szerkesztek ezeknek a népi építészeti alkotásoknak, amiket az utóbbi időben összegyűjtöttem. Ha úgy történik, hogy folytatom, majd idecsatolom a többit is.

Valamikor a múlt nyár végén kezdtem jobban figyelni a mostanában is népszerű, különböző formákban megjelenő régi bejáratokat, amiket aztán a rövidebb biciklitúrák alkalmával le is fotóztam Hargita, Maros és Kolozs megyében. Az alábbi válogatásban olyan kapuk szerepelnek, amik a múlt század folyamán voltak állítva. Némelyikük bizonyos részeit a kommunizmusban deszkával kellett elfedni, mások mögül már megrongálódott vagy összeomlott a ház, de olyanok is vannak, amiket a közelmúltban hoztak rendbe, igaz, ezek a munkálatok szerintem nem minden esetben érték el a kedvező esztétikai hatást. A rájuk vésett üzenetek jól mutatják a gazdák befogadó szándékait, emellett azt is jelzik, hogy kik (egy házaspár), kinek a segítségével (ez többnyire az Isten) és mikor állíttatták őket. 

/

Următoarea serie de fotografii reprezintă o parte din mediul rural al Transilvaniei, mai precis județele Cluj, Mureș și Harghita. Se concentrează pe porți care pe vremuri ne întâmpinau în fața caselor și care prin sistemul de simboluri atent sculptate exprimau totodată și ospitabilitatea celor care locuiau acolo. Porțile au fost contruite de-a lungul secolului trecut, unele trebuiau acoperite în tipul regimului comunist , altele au fost în timp restaurate, dar printre ele se află și porți din spatele cărora casa s-a dărâmat deja. În ciuda timpului, fiecare deține încă informații pe care dacă suntem destul de atenți le putem observa.

Kibéd, Maros megye / Chibed, Județul Mureș

Kibéd, Maros megye / Chibed, Județul Mureș

Györgyfalva, Kolozs megye / Gheorghieni, Județul Cluj

Zetelaka, Hargita megye / Zetea, Județul Harghita

Zetelaka, Hargita megye / Zetea, Județul Harghita

Fenyéd, Hargita megye / Brădești, Județul Harghita

Fenyéd, Hargita megye / Brădești, Județul Harghita

Fenyéd, Hargita megye / Brădești, Județul Harghita

Zetelaka, Hargita megye / Zetea, Județul Harghita

Zetelaka, Hargita megye / Zetea, Județul Harghita

Fenyéd, Hargita megye / Brădești, Județul Harghita

Sikaszó, Hargita megye / Șicasău, Județul Harghita

Bonchida, Kolozs megye / Bonțida, Județul Cluj

Méra, Kolozs megye / Mera, Județul Cluj

De obicei fotografiile care au în prim plan lumea satului și a unor comunități mici redau frumusețea, atmosfera si simplitatea locurilor, dar în totalitate se concentrează pe un singur lucru. Teme ca obiceiurile tipice, bucătăria sau elemente arhitecturale sunt adesea scoase în evidență. Această selecție se bazează deasemenea pe criterii asemănătoare. Prin urmare, m-am gândit că o să caut bucătării vechi, cunoscute încă din copilăria mea și ușor pe cale de dispariție, zăbovesc puțin, aflu câte ceva despre ele și-mi continui drumul. Ideea a fost schimbată puțin, în sensul că în selecție am inclus și câteva case și curți vechi, majoritatea nelocuite. Toate acestea le-am găsit în județul Harghita, nu departe de casă.  /

A mostanában készült kép-sorozatok, amelyek a falvak, és úgy általában a kisebb közösségek világát szeretnék ábrázolni rendszerint szépek, hangulatosak és újszerűek, de többségükben egy dologra összpontosítanak. Van ahol egy bizonyos népi szokás az alkotás tárgya, máshol jellegzetes öltözékek, konyhaművészet, esetleg bizonyos építészeti elemek vannak kiemelve (lásd: Méra, where the heart belongs).

Ez a válogatás is hasonló szempontok szerint volt elgondolva. Még valamikor a kolozsvári lépcsőházak befejezése után gondoltam, hogy elmegyek néhány kevésbé ismert csendes helyre, aztán ha történik valami szerintem jó, akkor arról beszámolok. Történt.

Arra gondoltam tehát, hogy a gyerekkoromból már jól ismert, de mára igencsak elfeledett nyári konyhákat fogok keresni, és ha engedik, esetleg készítek néhány képet, megkérdem mikoriak, kicsit elidőzöm és továbbmegyek. Ez az elképzelés változott aztán annyiban, hogy a konyhák (vagy más néven: sütők) mellett beválogattam még néhány régi, többségében lakatlan udvart és házat.

Ami a tervet illeti tehát már jó ideje készültem, aztán mivel hogy nem kívánkoztam nagyon semmilyen társaságba a fesztivál-szezon közepe nagyon is alkalmasnak tűnt, hogy biciklire üljek és a zajos élettől kábé mindenben indegen, régi falvakban keressek menedéket. Találtam.

Az utolsó helységhez közeledve arra gondoltam, hogy mintha nem is néhány kilómétert haladnék egyik irányból a másikba, hanem sokkal inkább az éveket hajtva, visszafelé tartanék a múltba. A konyhák, az emberek ruhaviselete és úgy általában a környezet egy letűnt kort hírdetnek és szinte semmi nincs, ami ennek az ellenkezőjéről próbálna meggyőzni. Innen tehát a cím.

Amikor ezt a képet készítem, odajön a néni és kissé zavarban magyarázni kezdi, hogy hát elnézésemet kéri a tető miatt, csak ugyé a vihar..