#angyalom

2. Találkoztam A-val.

És engem a dili házba küldenének, mert olyan boldog leszek, hogy úgy mászkálok fel-alá, mint aki a fellegekben jár és csapkod a karjaival, mivel szárnyai nincsenek.

helyzet az, hogy nekem nem maradt más, csak a remény. És mint tudjuk, a remény hal meg utoljára.

Összesen két dolgot szeretnék magamon megváltoztatni, a beszédhibámat és a sárgaságomat. Előbbin erősen dolgozom, most már nagyjából tudom, hogy pszichés eredetű és amikor legyőzöm a démonaimat konkrétan fosom a szót, utóbbival viszont nem tudok mit kezdeni egészen odáig, míg az orvostudomány sem tud vele mit kezdeni. De jól vagyok, annyi sok ön- és embergyűlölő év után végre szeretem és eltogadom magam és a világot, sokat mosolygok, köszönöm Angyalom, végtelenül hálás vagyok neked már csak ezért is.

kurva nehéz napom lesz, amit nem fogok sírás nélkül megúszni. (Egyébként szoktam sírni, de csak pár éve, nagyjából azóta, amióta ölelkezni is.) Viszont szerencsére ráfoghatom, hogy azért sírok, mert kurvára fáj az arcüregem, amit ma varrtak össze Győrben, bár aki ismer, az tudja, hogy a fizikai fájdalmat döbbenetesen jól viselem.