Felmerült bennem a gondolat
hogy minden nap be kéne basznom, mert tegnap este elég jól éreztem magam. Elkeserítő, hogy az alkoholizmus veszélyes és pusztító és teljesen rossz megoldás mert hogy amúgy kurvajó. :D Bár az estémet igazán remekké színezte, sajnos az éjszakámat nem. Túl sok infón kattogott az agyam, és volt benne bosszankodás is meg fájdalom is, nem szerettem, az a lényeg. :( van amit nem mos el a pia. Kegyetlenség. :( El kell ismernem, hogy sok mindenben tévedtem. Volt amiben nem, bár ez utóbbi vita tárgyát képezik köztem és Logan között, de most leteszem a dolgot, hiszen amúgy is csak annyit akartam, hogy visszaigazolódjon, hogy jól érzékeltem a valamit. Jól érzékeltem. Rengeteg történet került a helyére és tényleg sok minden van ahol a hézagokat a képzeletem töltötte ki. Túljutottunk a te egy pszichopata vagy, te meg mániás és narcisztikus odamondogatáson. Mindezt nem veszekedés közben, hanem úgy, mintha éppen csak egy étteremben rendelnénk... hát bizarr és némileg perverz. Tegnap reggel még azt gondoltam, hogy szörnyű lesz ez a beszélgetés, hogy Logan szokás szerint elutasító lesz, gúnyos, rideg és... és... szóval én a lelkem mélyén arra készültem, hogy itt lesz vége a dolognak barátságostúl, szerelmestül, ismeretségestül. Mert a reális forgatókönyv az volt, hogy megint elvitatkozgatunk a probléma egy apró ám érdektelen részletén és tesszük ezt mindaddig amíg már mindketten csak azt érezzük, hogy a picsába az egésszel, hát ki a faszt érdekli és miért kell erről beszélni egyáltalán és mit erőszakoskodik a másik a hülyeségeivel. Mondjuk Logan érezheti most is így. :D :D Sosem lesz szerelmes belém. Lehet a kapcsolatunk olyan mély, mint a Mariana-árok és olyan hosszú, mint az Amazonas, de soha semmikor nem lesz belém szerelmes. Szar ezt leírni amúgy. Na mindegy, megyek fogorvoshoz és remélem, hogy a fájdalomcsillapító meg az alkohol fel nem dolgozott maradéka nem löki szét az agyam.
